Nagyjából 10 éve lett a blog írás igazán felkapott. Akkoriban nem nagyon értettem, mi is olyan jó benne. Aztán egyszer úgy alakult, hogy én is elkezdtem írni egyet. Amit végül szép lassan magára hagytam és el is veszett. Bánom is és nem is.

Pár hónapja valaki azt mondta, hogy a legjobb lenne számomra, ha kiírnám magamból, ami a szívem nyomja. Akkor azt mondtam neki, hogy nincs hozzá kedvem. Régen nagyon szerettem írni, bármit, bármiről. De ez valahol elmaradt, nem volt ihletem, kedvem írni.

Viszont nagyon régóta hangoztatom, lassan könyvet írhatnék a párkapcsolataim alakulásáról. Főleg arról, miket éltem át bennük. Nos, azt hiszem, meg van a téma és meg van hozzá a kedv is, hogy megírjam, miben is volt nekem részem az elmúlt kb 10 évben. Leginkább magamnak, magam miatt teszem, hátha segít, hogy tovább tudjak menni az életemben és bármi is történjen ezek után, könnyebben túl tudok lendülni rajta.